Prevenció

Feltöltve: 2012-02-05 18:23:37 by Adminisztrátor

Prevenció, egészségfejlesztés

Az egészségfejlesztési tevékenység célja mindazon - politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális, környezeti, viselkedési és a biológiai - tényezőknek, feltételeknek a kedvezővé tétele, amelyek az egészségre hatást gyakorolnak:

 
• Az egészséget szolgáló közpolitikákban: Mely során valamennyi ágazatban és valamennyi szinten a politikát alakítók napirendjére kell tűzni az -egészséget-, tudatosítva bennük, hogy döntéseiknek milyen következményeik lesznek az egészségre nézve, illetve olyan döntések meghozatalát elősegíteni, amelyek a különböző egészséget befolyásoló területeken az egészségre kedvező hatást gyakorolnak.
 
• Kedvező környezet kialakításában: A gyorsan változó környezet olyan irányú befolyásolása, amely biztosítja, hogy ezek a bekövetkező változások az ember egészségének javára váljanak.
 
• A közösségi tevékenységek erősítésében: A közösség fejlesztése annak érdekében, hogy részvételét és ellenőrzését növeljék az egészséggel kapcsolatos kérdésekben.
 
• Az egyéni képesség fejlesztésében: Az egyén információval való ellátása, egészségnevelése, Long Life Learning (élethosszig tartó tanulás) biztosítása, stb. annak érdekében, hogy minél több lehetőséget teremtsenek számára az egészség, az egészséges élet választásához.
 
• Az egészségügyi rendszer átszervezésében: Annak érdekében és úgy, hogy az a maga teljességében vett egyén szükségleteinek az összességére helyezze a hangsúlyt.

Drogmegelőzés az iskolában diákok számára

A csoportfoglalkozások céljai:

 
• jó hangulatban tudjanak együtt lenni a gyerekek
 
• ne legyen túl kötött, sok játék és interaktivitás jellemezze
 
• közösségi élmény
 
• értékközvetítés személyes példákon keresztül
 
• konfliktuskezelés, különböző helyzetek kezelése szituációs játékok segítségével
 
• készségfejlesztés, miben vagyok jó, hogy lehetnék jobb
 
• információátadás tizenévesek élethelyzeteiről, szenvedélybetegségek kialakulásának rizikófaktorairól, kábítószerek fogyasztásának következményeiről, segítőintézményekről stb.
 
• felelősségvállalás kialakítása és erősítése önmagamért, döntéseimért, tanulásomért, kapcsolataimért

Foglalkozások szülők számára

 
• Szeretet, elfogadás, biztonság: A fiatalok egészséges személyiségfejlődéséhez elsősorban szülői szeretetre, elfogadásra, biztonságra van szükség. Az állandó figyelmet, szeretetteljes gondoskodást nem pótolja az anyagi jólét, bőséges zsebpénz, divatos ruha. Fontos, hogy a gyermek érezze, hogy minden körülmény között mellette áll a szülő, mert ez ad számára biztonságot. Különösen fontos, hogy olyan megrázó életesemények elviselésében támogatni kell őt, mint a válás, haláleset, veszteség, kudarc, serdülőkori érzelmi válság.
 
• Szabályok, következetesség: A szeretet mellett nélkülözhetetlen a szülői kontroll megléte, a határok és szabályok egyértelmű lefektetése, és következetes betartása. A nevelésben a rugalmasság alkalmazása azt jelenti, hogy a szabályok közös megegyezéssel változtathatók. Ha a fiatal részt vehet a szabályalkotásban, könnyebben tartja be azt. A szabályok be nem tartásának következményeit előre tisztázni kell. A büntetés mindig arányos legyen a vétséggel. A testi fenyítés, a gyermeket megalázó büntetés káros, és nem eredményes.
 
• Kommunikáció: Fontos, hogy megtanulják, hogy beszélgessenek naponta a gyermekükkel. Örömeiket, gondjaikat kölcsönösen osszák meg egymással, de vegyék figyelembe gyermekük korát, és fejlettségét. Saját problémáik megoldása mintául szolgál gyermeküknek.
 
• Tisztelet: Fontos, hogy tiszteljék gyermekük tőlük eltérő személyiségét. Gondolkodása, érzelmi reakciói, vágyai, ízlése eltérhet a szülőkétől, attól még nem feltétlenül rossz. A szülők saját értékeik rákényszerítése eltávolítja tőlük, és hazugságra kényszerítheti gyermeküket.
 
• Bizalom: A kölcsönös bizalom légkörét a szülő teremti meg. Éljenek úgy, hogy gyermekük bizalommal fordulhasson feléjük. A szülők is bízzanak meg benne, ez fejleszti önértékelését, és a másokkal szembeni bizalom képességét.
 
• Támogató légkör: A szülők támogassák gyermekük önállósági törekvéseit. Különösen serdülőkortól központi jelentőségű, mert csak így tudja kialakítani gyermekük a szüleitől független életterét, személyiségét. Ez a felnőtté válás elsődleges feltétele.
 
• Reális elvárások: A szülők elvárásai reálisak legyenek. Ha kevés az elvárás nem ösztönöz erőfeszítésre. A teljesíthetetlen elvárások a haszontalanság érzéséhez vezetnek. Mindig vegyék figyelembe gyermekük adottságait.
 
• Világkép közvetítése: Reális képet közvetítsenek a világról, és másokról. A gyermek világképének alakulásában meghatározó a szülők által közvetített minta. Kerüljék a szélsőségeket, az idealisztikus, vagy a borúlátó világkép egyaránt hamis. Az emberek általában nem csupán jók, vagy gonoszak.
 
• Saját személyiségük karbantartása: A szülők saját lelki egészségüket is tartsák karban. A szülő nevelési eszköze a saját személyisége. A saját konfliktusait, kríziseit megoldani képtelen szülő gyermeke nem lehet kiegyensúlyozott, boldog ember. Sokat tehetnek a szülők is testi-lelki egészségük megőrzése érdekében. Ha szükséges, szakember segítségét is igénybe lehet venni.
 
• Családi légkör: A szülők, párkapcsolatuk karbantartásával is törődjenek. A család légköre befolyásolja a gyermek személyiségének alakulását. A rosszul működő család megbetegítheti a benne élőket.
 
• Szülők szenvedélybetegsége: A szülők drogfogyasztási szokásai minták a gyermek számára. A dohányzó, mértéktelenül kávézó, rendszeresen alkoholt fogyasztó, nyugtatón, altatón élő szülő példája kapcsolatba hozható a gyermek későbbi drogfogyasztásával.
 
• Tapasztalatok felhasználása: Ne akarjon tökéletes szülő lenni. Tévedhetetlen, hibátlan szülő nincs. A gyermek alapvető szükségleteit kielégítő, őt szerető, elfogadó, vigyázó, segítő szülő már jó. Az a szülő, aki képes felismerni saját hibáit is, és igyekszik változtatni azon, már kiváló. Ne szégyelljük folyamatosan tanulni a szülői szerepet, kikérni mások véleményét, felhasználni tapasztalataikat.

Foglalkozások pedagógusok számára

 
• az egyre nehezebben kezelhető szociális és szocializációs konfliktusok megoldásában illetékes segítő szakmák jelenléte minden iskolában
 
• a tanórán kívüli iskolai tevékenységek tartalmasabb, változatosabb megszervezése (művészet, irodalom, zene, sport, játék, szakköri tevékenység, természetjárás, iskolakert), ehhez a megfelelő személyi és finanszírozási feltételek biztosítása, tekintettel arra, hogy ezek a tanulók életvitelének és értékválasztásainak alakulására a közvetlen befolyásolás valamennyi eszközénél nagyobb hatással vannak.
 
• E színtér kulcsszereplője a nevelőtestület egésze, illetve a pedagógusok. Ugyanakkor az iskolai egészség stratégia megalkotásában és megvalósításában – a nem pedagógus végzettségű segítő szakemberek közreműködésén kívül - a szülők, és a diákok bevonása, kezdeményező együttműködése is messzemenően indokolt.

Célok:

 
• krízishelyzetek hatékonyabb felismerése, időben nyújtott segítség
 
• megoldási lehetőségek könnyebb kiválasztása, illetve konfliktus-kezelő képességük javítása
 
• kommunikáció, tudjanak kommunikálni egymással, az iskola vezetésével, a szülőkkel és a diákokkal verbális és nonverbális szinten egyaránt. Azoknak a pedagógusoknak, akik a diákokkal való lelki, segítői munkából nagymértékben kiveszik a részüket, akár felvállalt funkcióként is (gyermek és ifjúságvédelmi felelős
 
• drogügyi koordinátor) erősíteni szükséges, melyben fontos az is, hogy megosszák a tapasztalataikat pedagógus kollégáikkal. A kommunikáció nehézségei és lehetséges megoldásai
 
• A közösség építése: a nevelési munkához team munkára van szükség, amelyben mindenkinek a véleménye és világlátása egyformán fontos. Ez értékmutató lehet a diákközösségek számára is.
 
• Családi devianciák: gyermekbántalmazás, családi erőszak felismerhetősége, és megoldási módozatai